Keveseknek adatik meg, hogy már egészen kisgyerek korukban rátaláljanak későbbi hivatásukra. Csermely Ildikó, a Eu-Pro Kft. tulajdonos ügyvezetője és a zajvédelem elismert szakértője ezen szerencsések egyike. A szerelem ötödikes korában talált rá, amikor barátaival egy környezetvédelmi egyesületet alapított. Nem volt kérdés, hogy ez a vonzalom a továbbtanulás irányát is meghatározza neki, és az sem, hogy a másik szerelem: a repülés is valahogyan jelen kell, hogy legyen az életében. Egyedül az nem volt világos, hogy ezt a kettőt hogyan lehet összekötni. Hogy végül is hogyan sikerült ez, erről beszélgettünk egy “zajos” interjú keretében Csermely Ildikóval.
Az Eu-Pro Pályázati és Környezetvédelmi Kft. nevéből adódóan két lábon áll: a környezetvédelmi szolgáltatóin és a pályázatin. A névben ezek szerint a “pro” azt jelenti, hogy a beruházást megelőző időszakban nyújt segítséget a kft.?
A vállalkozással igyekszünk komplex, magas minőségű szolgáltatást biztosítani ügyfeleinknek. (Sok esetben a pályázatok megvalósításához is számos környezetvédelmi mérésre, tervezésre van szükség.) Ezt a magas fokú szakmai hozzáértést és minőséget hivatott a cégnévben jelezni a Pro (professzionális) rövidítés, az “Eu” pedig az uniós pályázatokra tett utalás. Jómagam 2013 óta vagyok zajszakértő, korábban a légügyi hatóságnál dolgoztam, négy éve vállalkozóként végzem ezt a tevékenységet, mára viszont különböző területeken jártas kollégáim is bekapcsolódtak a munkába.
Hogyan lesz valakiből zajszakértő?
Még általános iskolás voltam, amikor barátaimmal megalakítottuk az első virtuális környezetvédelmi egyesületet. Aztán a tanulmányaimat is ebben az irányban folytattam. Mivel az életembe elég hamar belépett a repülés, szerettem volna összekötni a két szerelmemet. A gyöngyösi főiskolán a diplomamunkámat a repülési zajból írtam, agrármérnökként. Aztán a véletlen úgy hozta, hogy első munkahelyemen – a légügyi hatóságnál – azzal foglalkozhattam, amiből a szakdolgozatomat írtam. 2006 óta pedig folyamatosan ez a munkám, a repülési zaj országos szinten elismert szakértője vagyok. (De talán mire interjúnk megjelenik, az összes többi környezeti elemre vonatkozó szakértői státuszt is megkapja a kamarától. – a szerk.) Korosztályomból – főleg nőként – nem sokan vagyunk a pályán. Bár vállalkozásom szerteágazó tevékenységet végez, a mai napig megmaradtam zajszakértőnek.
Térjünk vissza az Eu-Pro Kft. tevékenységére! A pályázati munka többé-kevésbé mindenkinek ugyanazt jelenti. Nem így a környezetvédelmi tevékenység. Mit takar ez utóbbi?
Kezdjük egy kicsit messzebbről. A környezetvédelmi törvény hét környezeti elemet különböztet meg. Ezek: a levegő, a víz, a hulladék, a talaj, a természetvédelem, a zajvédelem és a klímaszakértelem. A jogszabály és a vonatkozó kormányrendelet világosan meghatározza, hogy egy beruházás esetén milyen környezetvédelmi vizsgálatra, tervezésre van szükség. És ekkor lépünk be mi a képbe.
Egy vegyi üzem létesítésénél kézenfekvő, hogy elengedhetetlen egy hatástanulmány készítése, de mondjuk egy lakópark építésnél is?
Nemcsak az ipari beruházások velejárója a környezetvédelmi hatástanulmány, hanem például egy lakópark esetében is.
"A törvény pontosan leírja, hogy mely esetben szükséges környezeti hatásvizsgálat, egységes környezeti használati engedély vagy felülvizsgálat."
Az egymásra épülő dokumentumok mutatják be, hogy van-e a tervezett beruházásnak környezetkárosító hatása. Ezekből a dokumentumokból derül ki, hogy a későbbiekben szükség van-e további mérésekre, engedélyekre. A lakóparknál – gondoljunk csak a kazán beépítésére, üzemeltetésére vagy a parkoló kialakítására – a levegő vagy a talajvizsgálatok értelemszerűen az előkészítési fázis részét képezik.
A vállalkozás weboldalát böngészve egy ma még lefordíthatatlan/lefordítatlan szóra bukkantam. Klímareziliencia. Mit jelent ez?
A viszonylag újonnan bevezetett fogalom az éghajlatra való ráhatást jelenti, vagyis "amikor klímareziliencia vizsgálatot végzünk, azt nézzük, hogy egy beruházás megvalósulta mennyire befolyásolja/befolyásolja-e egyáltalán az éghajlatot". Nem véletlen, hogy a nagyobb léptékű fejlesztéseknél alapkövetelmény a vizsgálat lefolytatása. Ma már csak az a beruházás valósulhat meg, amelyről bebizonyosodott, hogy nincs negatív hatással az éghajlatra.
Cégünkön kívül hazánkban egyetlen olyan vállalkozás létezik, amely ezzel foglalkozik. Mi viszont szeretnénk ezen a területen szintet lépni, ezért kollégáimmal együtt jelentkeztünk a Debreceni Egyetem klímareferensi képzésére, hogy a későbbiekben oktathassuk is a szakembereket.
Eddig egyszer sem ejtettünk szót a hasonló témakörben érintett ISO14001-ről. Van valamilyen kapcsolat az Eu-Pro Kft. tevékenysége és a környezetközpontú irányítási rendszer között?
Direktben nincs, mivel sem a felkészítésben, sem a tanúsításban nem veszünk részt, de a környezetvédelem, a környezet központi szerepe a szabvány esetében és a munkánkban is kulcsfontosságú.
"Az már közismert tény, hogy számos előnyhöz juttatja az ISO 14001 a cégeket. Így, ennek birtokában a vállalkozás biztos lehet abban, hogy maradéktalanul megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak, tehát nem fenyegeti bírság, hatósági eljárás."
Emellett a piaci előnyök sem elhanyagolhatók. (Például a kiemelten fontos beszállítói pozíciókra a legtöbb uniós tagország nem szerződik olyan partnerekkel, amelyeknek nincsen működő környezetközpontú irányítási rendszere.) Azt pedig talán már közhelynek hat, annyira kézenfekvő, hogy jelentős költségmegtakarítás érhető el az anyag- és energia optimalizálással.
És hogy mennyire fontosnak érzem ezt, az jól mutatja, hogy saját cégemben, az Eu-Pro Kft.-ben is szeretném bevezetni a környezetközpontú irányítási rendszert. Most dolgozzuk ki a folyamatainkat, első körben az ISO 9001 és 14001 kiépítését tervezem, a későbbiekben pedig az ISO 17025-re (ez kifejezetten a laboratóriumok működésére vonatkozó szabvány) tervezem auditáltatni a céget. Lehetőleg egyszerre, tehát integrált auditban gondolkozom.
Említette a laborok működését szabályzó sztenderdet. Milyen laborháttérrel dolgozik a kft.?
Valamennyi speciális vizsgálat elvégzését el tudjuk vállalni: legyen az talaj, víz, levegő vagy éppen zajszennyezés. Igen jól felszerelt laborháttér áll a rendelkezésünkre, ez biztosítja, hogy valamennyi felmerülő mérésre képesek legyünk.
Ki az elsődleges célcsoportja az Eu-Pro Kft.-nek, a magánszemélyek vagy inkább közületek a megrendelők?
Frissen piacra lépő vállalkozásként egyelőre a kkv szektort céloztuk be. A környezetvédelmi szolgáltatás területén az ipar, a mezőgazdaság és szolgáltató szektor kis- és középvállalkozásainak valamint a repülésben érintett szervezeteknek (pl. repülőterek) dolgozunk. A zaj méréseket hitelesített mérőműszerrel végezzük, zajszámító szoftverrel modellezünk és ha a megrendelő igényt tart rá, megoldási javaslatokat teszünk, ennek ellenére – bármennyire is otthon vagyunk a “hangzavarban” – zajvédő falat nem építünk. Az nem a mi profilunk.
A magánszemélyek megtisztelő megkereséseire viszont inkább az e területen munkát vállaló kollégákat szoktam javasolni. A zaj ugyanis nagyon szubjektív dolog (valakit a tücsökciripelés is zavar, mások pedig vidáman alszanak a házuk előtti útfelbontás közben), így ezzel nem szeretnék foglalkozni. A céges “zajos ügyeknél” nincs kérdés, a hatóság mondja ki a végső szót.
Másik területünkön, a pályázatok esetében az utóbbi időben a legfőbb partnereink az önkormányzatok és a civil szervezetek voltak. Óvatosan merem csak kijelenteni, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy a klímareziliencia iránt egyre nő az érdeklődés.
Hogyan látja a környezetvédelem helyzetét ma Magyarországon? Miközben a világban egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, történt nálunk valami előrelépés ez ügyben?
Hogyan is fogalmazzak diplomatikusan?… Ma még nehéz a szakmaiságot képviselni ezen a területen. Kollégáimmal szeretnénk ezen változtatni. Reménykedünk abban, hogy egy erős környezetvédelmi lobby talán változást hoz e téren. Mert, végül is csak az életben maradásunkról van szó…
Van még a környezetvédelemnek olyan rejtett területe, amivel nem foglalkozik az Eu-Pro Kft.? Vagy feltehetném úgy is a kérdést: hogyan tovább?
Most fogok államvizsgázni a jogi karon, a diplomamunkámat a légiközlekedés hazai szabályzásából írtam. Nem hazudtoltam meg magam itt sem, a szakdolgozatomban is összeér a környezetvédelem, a zaj, a repülés és persze a minőség. Csakúgy, mint az életemben.
