Kérdések és válaszok.
EPR, PPWR, hulladékgazdálkodás.
Gyakran ismételt kérdések
Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket az EPR-rel, a PPWR-rel, a termékdíjjal, a hulladékgazdálkodással és szolgáltatásainkkal kapcsolatban. Ha nem találja a választ, keressen minket bizalommal!
Témák
Az EPR alapjai
Az EPR a kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility) rövidítése.
Lényege, hogy a gyártók, első belföldi forgalomba hozók vagy importőrök felelősek azért, hogy az általuk piacra hozott termékekből keletkező hulladékok kezelése és hasznosítása megvalósuljon. Ez azt jelenti, hogy a termék teljes életciklusáért – a gyártástól egészen a hulladékká válásig – felelősséget kell vállalniuk.
Miért jött létre az EPR?
Azért, mert a hulladék mennyisége folyamatosan nő, és a körforgásos gazdaság megvalósításához szükséges, hogy a gyártók is hozzájáruljanak a hulladék kezelésének költségeihez.
Az EPR célja, hogy ösztönözze a gyártókat a fenntarthatóbb termékek előállítására, az újrahasználatra és az újrafeldolgozhatóság javítására.
Hogyan működik?
A gyártó vagy forgalmazó EPR-díjat fizet, amelyből a hulladék begyűjtését és kezelését finanszírozzák.
A kötelezettség kétféleképpen teljesíthető:
Kollektív teljesítés – például a MOHU Zrt.-n keresztül, amely országosan megszervezi a hulladékkezelést.
Egyéni teljesítés – amikor a gyártó saját maga szervezi meg és igazolja a hulladék begyűjtését és kezelését.
Gyakorlati példa
Ha egy cég Magyarországon műanyag palackokat hoz forgalomba, akkor neki kell gondoskodnia arról is, hogy ezekből a palackokból keletkező hulladék visszagyűjtése és újrahasznosítása megvalósuljon.
Ezt jellemzően úgy teljesíti, hogy EPR-díjat fizet, amelyet a MOHU rendszere használ fel a hulladék kezelésére.
👉 Összefoglalva:
Az EPR egy jogszabályi alapú rendszer, amely a hulladékgazdálkodás költségeit és felelősségét a gyártókra terheli, ezzel támogatva a körforgásos gazdaságot.
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) hatálya alá minden olyan vállalkozás tartozik, amely bizonyos termékeket elsőként bocsát ki a magyar piacra, vagy azokkal kereskedik. Ez jogi nyelven a „gyártó” fogalmába tartozik, ami nemcsak a tényleges gyártót, hanem az importőrt és a saját márkanéven forgalmazót is jelenti.
Konkrétan EPR-kötelezett lehet:
Csomagolást forgalomba hozó cégek (például gyártók, importőrök, akik terméket csomagolva értékesítenek).
Egyes egyszer használatos műanyag termékek forgalmazói (pl. poharak, evőeszközök).
Elektromos és elektronikai berendezések gyártói, importőrei.
Elemeket és akkumulátorokat piacra hozók.
Gépjármű- és gumiabroncs-forgalmazók.
Bútor, textiltermék és papírtermék gyártói, importőrei.
Sütőolaj és -zsír forgalmazók.
Azaz ha az Ön vállalkozása olyan terméket vagy csomagolást hoz be az országba, állít elő, vagy saját márkanéven értékesít, amely az EPR rendeletben felsorolt kategóriákba tartozik, akkor EPR-kötelezettnek számít.
Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) meghatározott termékkörökre vonatkozik, amelyek a jogszabályban pontosan fel vannak sorolva. Ezek azok a termékek és anyagáramok, amelyek a legnagyobb környezeti terhelést jelentik, ezért a gyártóknak, importőröknek és forgalmazóknak díjfizetési és nyilvántartási kötelezettségük van.
Az EPR alá tartozó fő termékkörök:
Csomagolások
műanyag, papír, fém, fa, üveg, textil, társított (pl. italoskarton)
Egyszer használatos műanyag termékek (SUP-termékek)
pl. poharak, evőeszközök, ételtároló dobozok
Elektromos és elektronikai berendezések
képernyők, monitorok, lámpák, kis- és nagygépek, fotovoltaikus panelek
Elemek és akkumulátorok
hordozható, ipari, gépjármű akkumulátorok
Járművek és alkatrészek
gépjárművek, gumiabroncsok
Papírtermékek
irodai papír, reklámhordozó papír
Textiltermékek
Bútorok (fából készült)
Sütőolaj és -zsír
Ha egy vállalkozás ezek közül bármelyik termékkört előállítja, importálja vagy saját márkanéven forgalomba hozza Magyarországon, akkor EPR-kötelezett.
A környezetvédelmi termékdíj inkább egy adó jellegű közteher, amit a NAV kezel. Az EPR díj viszont a gyártók konkrét hulladékkezelési kötelezettségét váltja ki, és a MOHU működteti.
Fontos: sok esetben ugyanarra a termékre mindkettőt meg kell fizetni (például csomagolásokra), mert a két rendszer egymás mellett fut.
Környezetvédelmi termékdíj
Mióta létezik? 1995 óta van jelen Magyarországon.
Lényege: környezetvédelmi célú közteher, amelyet a gyártóknak és importőröknek kell fizetni bizonyos termékek után (pl. csomagolás, akkumulátor, gumiabroncs, elektromos berendezés).
Célja: a környezetvédelmi alap bevételeinek növelése, hulladékhasznosítás támogatása.
Adminisztráció: NAV felé kell bevallani és megfizetni.
EPR díj (Kiterjesztett Gyártói Felelősség díj)
Mióta van? 2023. július 1-től hatályos az új rendszer Magyarországon, EU-s előírás alapján.
Lényege: a gyártó vagy első belföldi forgalomba hozó felelős a termékből keletkező hulladék teljes életciklusáért – a díjat a MOHU (koncessziós társaság) részére kell fizetni.
Célja: a hulladék tényleges begyűjtésének és újrahasznosításának finanszírozása.
Adminisztráció: MOHU felé kell teljesíteni a bevallást és a díjfizetést.
A KF kód tulajdonképpen a vállalkozás „kulcsa” ahhoz, hogy pontosan tudja, milyen termék után, mennyi EPR díjat kell fizetnie, azaz a KF kódok az EPR rendszerben használt Kiterjesztett Felelősségi kódokat jelentik.
Ezek azonosítják, hogy egy adott termék vagy anyagféleség pontosan melyik EPR díjkategóriába tartozik.
Mit kell tudni a KF kódokról?
Minden EPR-köteles termékhez tartozik egy egyedi kód (pl. M01, P01, U01 stb.).
A kódok alapján állapítják meg a vállalkozás által fizetendő kilogrammonkénti EPR díjat.
A bevallásokban mindig a megfelelő KF kódot kell feltüntetni, így a díjfizetés teljesen átlátható.
Példák KF kódokra:
M01 – műanyag csomagolás
P01 – papír és karton csomagolás
U01 – üveg csomagolás
G01 – gumiabroncs
E02 – képernyők, monitorok
Regisztráció, nyilvántartás és bevallás
Regisztráció, nyilvántartás, bevallás, díjfizetés és ellenőrizhetőség – ezek a legfontosabb feladatok, amelyeket minden EPR-köteles vállalkozásnak teljesítenie kell.
Nézzük meg részletesen is:
Bejelentkezés és nyilvántartás:
Regisztráció a MOHU rendszerébe (MOHU Partner Portál).
A vállalkozás és a termékkörök bejelentése.
Nyilvántartás vezetése:
Pontos adatgyűjtés minden olyan termékről, amely az EPR hatálya alá tartozik (pl. csomagolóanyag, elektronikai eszköz, gumiabroncs).
Súly, anyagösszetétel és mennyiség szerinti bontásban.
Bevallások készítése:
Negyedéves rendszerességgel EPR-bevallás készítése a MOHU felé.
A bevallásban szereplő adatoknak meg kell egyezniük a belső nyilvántartással.
Díjfizetés:
Az EPR díj megfizetése a MOHU részére a bevallás alapján.
A díjak termékkörönként, kilogrammonként kerülnek meghatározásra.
Ellenőrizhetőség biztosítása:
Dokumentáció és bizonylatok megőrzése (pl. számlák, kimutatások).
Ellenőrzés esetén igazolni kell a bevallott adatok hitelességét.
Környezetvédelmi felelősségvállalás:
Az EPR nem csak adminisztráció: a vállalkozás hozzájárul a hulladékkezelés és újrahasznosítás finanszírozásához.
Kommunikációban is erősítheti a fenntarthatósági üzenetet.
Egy EPR-kötelezett vállalkozásnak jellemzően három regisztrációs feladata van:
- OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer): itt kell bejelenteni, milyen EPR-köteles termékkörökbe tartozó termékek után keletkezik kötelezettsége.
- EPR-adatszolgáltatás az OKIR-ban: a regisztráció után itt nyújtja be a rendszeres adatszolgáltatásokat.
- MOHU Partner Portál (Koncessziós Adatszolgáltatási Rendszer): mivel az EPR-díjszámlát a MOHU állítja ki, itt történik a számlák átvétele, az adminisztráció és a kapcsolattartás.
Ha a vállalkozás termékdíj- vagy DRS-kötelezettséggel is érintett, azokhoz további, külön regisztrációk tartoznak.
A jelenlegi gyakorlat szerint az EPR-adatszolgáltatást negyedévente kell benyújtani az OKIR rendszerében. Az adatszolgáltatás alapja a vállalkozás belső nyilvántartása, ezért a bevallott adatoknak minden esetben egyezniük kell a nyilvántartásokkal, a könyveléssel és a készletmozgásokkal. Az adatszolgáltatás elmulasztása jelentős bírságot vonhat maga után.
A nyilvántartás lehet manuális vagy digitális, de legalább a következőket tartalmaznia kell:
- a kötelezett termék pontos megnevezését,
- a mennyiséget és az egységtömeget (pl. kg/db),
- a származási forrást (gyártás, import, belföldi beszerzés),
- a termékdíj- vagy EPR-kategóriát (KT-, illetve KF-kód),
- a kiszállítás vagy felhasználás dátumát.
Ez a nyilvántartás az alapja a negyedéves EPR-adatszolgáltatásnak és a termékdíj-bevallásnak is. Egy ellenőrzés során a hatóság azt is vizsgálja, hogy a nyilvántartások naprakészek és egymással összhangban vannak-e.
Újrahasználható csomagolószer például az EUR-raklap, a többutas műanyag láda vagy más, többször használt ipari csomagolóeszköz. Ha a cég ilyet alkalmaz, célszerű:
- készletnyilvántartást vezetni a beérkezett és kiadott csomagolóeszközök darabszámáról,
- mozgásnaplót vezetni arról, mikor, hova és milyen célból került ki vagy vissza a csomagolószer.
Ezekre az adatokra az EPR-bevalláshoz és a tételes termék- és hulladékáram-nyomon követéshez is szükség van. A forgalomba hozott újrahasználható csomagolószerekről emellett minden év január 31-ig hatósági adatszolgáltatást is kell teljesíteni.
A könyvelő fontos szereplője a rendszernek, hiszen a könyvelésnek is tükröznie kell az EPR- és hulladékgazdálkodási kötelezettségeket. Az EPR-megfeleléshez azonban termékszintű adatok kellenek: a csomagolások anyaga, tömege, a KF-kódok, a beszerzési és logisztikai adatok, amelyek jellemzően a beszerzésnél, a raktárnál és az értékesítésnél keletkeznek.
Ezért az EPR ritkán oldható meg kizárólag a könyvelésen belül. Érdemes kijelölni egy belső felelőst, és a folyamatokat egy szakértővel együtt kialakítani, hogy a könyvelő már ellenőrzött adatokat kapjon.
Hulladékgazdálkodás, termékdíj és DRS
Az első kérdés, hogy a cégnél keletkezik-e koncessziós hulladék (pl. csomagolási hulladék), és azt 1100 liter feletti edényzetben gyűjtik-e.
- Ha igen, a hulladék átadása intézményi résztevékenység keretében történik, és kötelező hulladéknyilvántartást vezetni.
- Ha 1100 liter alatti edényzetben, elkülönítve gyűjtik, és rendszeresen a helyi közszolgáltató szállítja el, akkor nyilvántartás nem szükséges, az adatszolgáltatást a közszolgáltató végzi.
- Nem koncessziós hulladék (amely nem szerepel a MOHU Partner Portálon) esetén mindig kell nyilvántartást vezetni, és a hulladékot csak engedéllyel rendelkező kezelőnek lehet átadni.
A bevallási határérték átlépése esetén az OKIR rendszerében hulladékbevallást is be kell nyújtani.
A hulladéknyilvántartás tartalmát jogszabály (a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet) határozza meg. Szerepelnie kell benne többek között:
- a hulladék HAK-kódjának,
- a keletkezés helyének és technológiájának,
- a hulladék tömegének,
- az átadás időpontjának,
- az átvevő cég nevének és engedélyszámának,
- a hulladékra vonatkozó egyéb adatoknak.
Igen. Ha a cégnél koncessziós hulladék (például csomagolási hulladék) keletkezik, és azt 1100 liter feletti gyűjtőedényben tárolják, külön regisztráció szükséges a MOHU koncessziós hulladékszállítási rendszerébe. Ebben az esetben az elszállítást a MOHU Partner Portálon keresztül lehet megrendelni, és hulladéknyilvántartást is vezetni kell.
A termékdíj külön rendszert alkot, de az EPR-rel párhuzamosan létezik, és bizonyos termékek után mindkét kötelezettség fennáll. A termékdíjat a NAV felé kell bevallani és megfizetni: az ÁNYK programban vagy a NAV online felületén a TKORNY és a KTBEV nyomtatványokon, amelyekben a termékdíjas termékek mennyiségéről, típusáról és a fizetési kötelezettségről kell nyilatkozni. A termékdíjas adatoknak (KT-kódok, tömegek) összhangban kell lenniük az EPR-nyilvántartással és a tényleges készletmozgásokkal.
A DRS a visszaváltási díjas rendszer (Deposit Refund System), amelynek szabályait a 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet határozza meg. Azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek első forgalomba hozóként visszaváltási díjköteles italcsomagolást hoznak forgalomba (például PET-palackos üdítőt vagy alumínium dobozos italt).
- Külön regisztráció szükséges az OKIR rendszerében a DRS-bevallásokhoz.
- Nyilvántartást kell vezetni a forgalomba hozott darabszámról és csomagolástípusról, amelynek egyeznie kell a MOHU DRS-rendszerébe feltöltött adatokkal.
Egy DRS-köteles terméknek a csomagolása miatt EPR-érintettsége is lehet.
Ellenőrzés és bírságok
Az ellenőrzés során jellemzően azt vizsgálják, hogy a vállalkozás elvégezte-e a szükséges regisztrációkat, benyújtotta-e határidőben az adatszolgáltatásokat, és rendelkezik-e a háttérként szolgáló, naprakész nyilvántartásokkal. Kiemelt szempont, hogy az EPR-, a termékdíj- és a hulladéknyilvántartás adatai összhangban vannak-e egymással és a számlákkal, készletmozgásokkal.
Helyszíni bejárás esetén a hulladékok gyűjtését, tárolását és átadását is megnézik. A felkészüléshez gyakorlati segítséget nyújt a MOHU ellenőrzés mentőcsomagunk.
Ha egy vállalkozás nem teljesíti az EPR kötelezettségeit, annak komoly pénzügyi és jogi következményei lehetnek. Ezek közül a legfontosabbak:
Pénzbírságok
A hatóság (MOHU, illetve a felügyeleti szervek) szabályszegési bírságot szabhat ki.
A bírság mértéke több százezer, akár milliós nagyságrendű is lehet, a mulasztás súlyától és időtartamától függően.
Díjhátralék és pótdíj
A meg nem fizetett EPR díjat utólag is be kell fizetni, sokszor pótdíjjal és kamattal növelten.
Ez jelentős többletköltséget okozhat a vállalkozásnak.
Hatósági eljárások
A vállalkozás ellen ellenőrzési és végrehajtási eljárás indulhat.
Súlyosabb esetben akár a tevékenység ideiglenes felfüggesztése is felmerülhet.
Reputációs kockázat
Egyre több nagyvállalat és üzleti partner elvárja a környezetvédelmi megfelelést.
Ha egy cég nem felel meg az EPR előírásoknak, az üzleti partnerek bizalmát is elveszítheti.
Fenntarthatósági kockázat
Az EPR nem csak jogszabály, hanem egy fenntarthatósági kötelezettség is.
A mulasztás azt üzeni, hogy a cég nem kezeli felelősen a környezetvédelmi kérdéseket, ami ma már komoly piaci hátrányt jelenthet.
A 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet jelentős változásokat hozott a hulladékgazdálkodási bírságok és helyszíni bírságok rendszerében. A rendelet célja a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenységek hatékonyabb szankcionálása és a környezetvédelmi előírások betartásának biztosítása.
Főbb változások:
Bírságok emelkedése: A hulladékgazdálkodási bírságok összege jelentősen megnövekedett. A jogsértések súlyosságától függően a bírságok akár több millió forintra is rúghatnak.
Helyszíni bírság bevezetése: A rendelet lehetővé teszi a helyszíni bírságok kiszabását a jogellenes hulladék-elhelyezés esetén. Ez gyorsabb és közvetlenebb szankcionálási formát jelent.
Ismételt jogsértések szankcionálása: Ismételt jogsértések esetén a bírság mértéke fokozódik, ami a visszaesőkkel szembeni szigorúbb fellépést biztosít.
Szankciók alkalmazásának részletes szabályai: A rendelet részletesen meghatározza a szankciók alkalmazásának eljárási rendjét és a kiszabásuk szempontrendszerét.
Ezek a változások hangsúlyozzák a környezetvédelmi jogszabályok szigorú betartásának fontosságát és a jogellenes hulladékgazdálkodás elleni hatékony fellépést. A vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy naprakészen kövessék a jogszabályi változásokat és biztosítsák a teljes körű megfelelést a hulladékgazdálkodási előírásoknak.
PPWR – az új uniós csomagolási rendelet
A PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) az Európai Unió (EU) 2025/40 rendelete a csomagolásról és csomagolási hulladékról. 2025. február 11-én lépett hatályba, és 2026. augusztus 12-től válik közvetlenül alkalmazandóvá minden tagállamban, így Magyarországon is.
Gyakorlatilag minden vállalkozást, amely csomagolt terméket hoz forgalomba az EU piacán, csomagolást gyárt, importál, használ vagy forgalmaz – iparágtól függetlenül. Ide tartoznak a gyártók, importőrök, forgalmazók, e-kereskedők, csomagolóanyag-beszállítók és logisztikai szolgáltatók is.
Az EPR a hulladékká vált termékek kezelési költségeit és felelősségét rendezi, a PPWR pedig magának a csomagolásnak a tervezésére, anyagösszetételére, újrahasznosíthatóságára, címkézésére és dokumentációjára ír elő konkrét követelményeket. A két rendszer szorosan összefügg, és sok vállalkozásnál ugyanazokat a folyamatokat és adatokat érinti.
A rendelet fő szabályai 2026. augusztus 12-től válnak kötelezővé, egyes rendelkezésekre és csomagolástípusokra eltérő átmeneti határidők vonatkoznak.
Először tisztázni kell, milyen szerepben van a PPWR fogalmai szerint (beszállító vagy gyártó) – ez határozza meg, mit kell ténylegesen vállalnia. Segítünk átnézni a megkeresést, és összeállítani a megfelelő választ és dokumentációt.
Az első lépés egy PPWR érintettségi felmérés: áttekintjük a használt csomagolástípusokat, a beszállítói dokumentációt és a belső folyamatokat, majd GAP-analízis alapján intézkedési tervet készítünk.
EPR-tanácsadás és audit
Ha egy konkrét kérdése van, vagy először csak az érintettségét szeretné tisztázni, az online tanácsadás lehet megfelelő.
Ha teljes képet szeretne kapni vállalkozása megfeleléséről, EPR-auditot javaslunk.
Nem. Az online tanácsadás egyedi kérdések tisztázására és első szakmai iránymutatásra alkalmas. Az audit ennél részletesebb: a vállalkozás folyamatait, dokumentumait és nyilvántartásait is átvizsgáljuk.
Részletes írásos riportot a feltárt hiányosságokról, kockázatokról és a javasolt intézkedésekről. A dokumentum alapján átláthatóvá válik, milyen feladatokat kell elvégezni a jogszabályi megfelelés érdekében.
Az audit az EPR mellett a kapcsolódó termékdíj- és hulladékgazdálkodási kötelezettségek összefüggéseit is vizsgálja.
Nem. Az állandó együttműködés kizárólag az EPR-audit elvégzése után indítható el.
Erre azért van szükség, mert a rendszeres szakmai támogatást csak a vállalkozás működésének, termékköreinek, nyilvántartásainak és kockázatainak pontos ismeretében lehet felelősen kialakítani.
Pályázatírás és drónos diagnosztika
Nem. Már akkor is kérhet segítséget, ha egyelőre csak egy fejlesztési elképzelése van. Megvizsgáljuk, hogy a projekt milyen pályázati irányokhoz illeszkedhet.
Nem. A támogatási döntést az illetékes szervezet hozza meg, ezért biztos nyertesség nem ígérhető.
Amit vállalunk, az a projekt alapos előkészítése, a jogosultsági és szakmai feltételek ellenőrzése, valamint a pályázati dokumentáció szakszerű összeállítása.
Lehetőleg már a pályázati felhívás megjelenése előtt.
A műszaki dokumentációk, árajánlatok, engedélyek és szakmai számítások összeállítása akár több hetet vagy hónapot is igénybe vehet.
A drónos felmérés jól alkalmazható épületek, tetők, homlokzatok, napelemes rendszerek, ipari csarnokok, energetikai létesítmények és más nehezen hozzáférhető műszaki objektumok vizsgálatára. Optikai és hőkamerás felvételekkel olyan területek is gyorsan és biztonságosan dokumentálhatók, amelyek hagyományos módszerekkel nehezen közelíthetők meg.
A termográfiai vizsgálat hőmérsékleti eltérések azonosítására alkalmas. Épületeknél többek között hőhidakra, szigetelési hiányosságokra, fokozott hőveszteségre, illetve tető- és homlokzati anomáliákra utaló eltérések tárhatók fel. Napelemes rendszereknél hotspotok és rendellenesen melegedő panelek vagy panelrészek azonosíthatók.
A szolgáltatás típusától függően nagyfelbontású RGB-felvételek, hőképek, a figyelmet igénylő területek megjelölése, valamint fényképes, termikus vagy összefoglaló vizsgálati dokumentáció készülhet.
Nem találta a választ?
Írja meg kérdését, és szakértőnk rövid időn belül válaszol. Segítünk tisztázni, mely kötelezettségek érintik vállalkozását.
