Hogyan fizet egy cég kétszer ugyanazért a raklapért? A többszörös EPR-díj csapdája

Az újrahasználható raklapért elvileg csak egyszer kell EPR-díjat fizetni. A gyakorlatban sok cég újra és újra kifizeti – mert nem tudja igazolni, hogy már megtette. Megmutatjuk, hol a hiba.

Hogyan fizet egy cég kétszer ugyanazért a raklapért? A többszörös EPR-díj csapdája

Az EUR-raklap évekig körbejár: beérkezik az áruval, továbbmegy a vevőhöz, visszajön, újra elindul. Az EPR szabályai szerint az újrahasználható csomagolásért csak egyszer kell díjat fizetni. A gyakorlatban mégis sok cég ugyanazért a raklapért újra és újra fizet.

Mit mond a szabály?

A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 22/C. §-a szerint nem kell EPR-díjat fizetni az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatalakor – kivéve az első belföldi forgalomba hozatalt. Egyszerűen fogalmazva: a raklap az első útján „megfizeti” a díját, utána már nem.

A feltétel azonban kulcsfontosságú: igazolni kell tudni, hogy a díjat már megfizették, és hogy a raklap valóban újrahasználatban van.

Hol csúszik el a legtöbb cég?

Auditjaink során újra és újra ugyanazt látjuk:

✔️ nincs nyilvántartás arról, hány raklap érkezett, ment ki, jött vissza vagy selejteződött,
✔️ a szállítólevélen nem szerepel a raklapok darabszáma,
✔️ a beszállítói számlán nincs vagy figyelmen kívül marad az EPR-záradék,
✔️ a könyvelésben a raklapok nem jelennek meg, vagy nem egyezik a mennyiségük a raktári valósággal.

Ilyenkor a cég nem tudja bizonyítani, hogy a raklapjai már „díjat fizetett” eszközök – így jobb híján minden negyedévben újra bevallja és kifizeti őket.

Mekkora összegről beszélünk?

Nem aprópénzről. Több ezer raklappal dolgozó cégeknél a raklapokra jutó EPR-díj évente több tízmillió forint is lehet. Volt olyan ügyfelünk, akinél a hiányzó nyilvántartás miatt évente mintegy 50 millió forint ment el feleslegesen – olyan összeg, amelyből a teljes nyilvántartási rendszert sokszorosan fel lehetett volna építeni.

És van egy másik irány is: ha valaki egyszerűen nem vallja be a raklapokat, mert „úgyis körbejárnak”, az hiányos adatszolgáltatás – ami bírságkockázat.

Mi kell ahhoz, hogy csak egyszer fizessen?

A megoldás nem bonyolult, de fegyelmet igényel. Egy működő folyamatban:

  1. Nyitókészlet: fel kell mérni és a könyvekbe kell venni a meglévő raklapokat.
  2. Mozgásnapló: minden be- és kimenő raklapot rögzíteni kell – ki, mikor, hová, milyen célból.
  3. Bizonylatok összhangja: a szállítólevélen szerepeljen a darabszám, a számla hivatkozzon a szállítólevélre, a beszerzési számlán legyen ott a záradék.
  4. Negyedéves egyeztetés: a bevallás előtt a nyilvántartást, a leltárt és a könyvelést össze kell vetni.
  5. Selejtezés: a törött raklap hulladék – selejtezési jegyzőkönyvvel, a koncesszornak átadva.

A fenti lépések részleteit – milyen kódon, milyen főkönyvi számon és milyen sablonnal – érdemes szakértővel vagy strukturált tananyag alapján felépíteni, mert itt apró hibák is sokba kerülhetnek.

Nem csak a raklap

Ugyanez a logika érvényes a többutas műanyag ládákra, IBC-tartályokra, fém gitterboxokra és minden olyan göngyölegre, amelyet eleve több útra terveztek. Figyelem: az egyutas raklap nem válik újrahasználhatóvá attól, hogy néha többször is felhasználják.

A kódolási hibákról korábbi cikkünkben is írtunk: Az EPR kódolás óriási buktatói

Hogyan tovább?

✔️ Raklap-audit: átnézzük a göngyölegkezelését, és kialakítjuk a nyilvántartási folyamatot – EPR-szolgáltatásaink.
✔️ Saját tempóban: az EPR Akadémia online kurzusához újrahasználható csomagolás nyilvántartó sablon is tartozik.
✔️ Részletesen: az EPR a gyakorlatban című könyv külön fejezetben mutatja be a forgó göngyölegek nyomonkövetését.

A cikk általános szakmai tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi vagy szakmai állásfoglalásnak.

#EPR #Raklap #Újrahasználhatócsomagolás #Forgógöngyöleg #Nyilvántartás #EPRdíj