„Mi csak kereskedünk, minket ez nem érint.” Auditjaink során ez az egyik leggyakoribb mondat – és sokszor az egyik legdrágább tévedés. Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség ugyanis nem a cég méretén vagy tevékenységi körén múlik, hanem azon, hogy milyen termék és milyen csomagolás kerül Önön keresztül először a magyar piacra.
Mi az EPR röviden?
Az EPR azt jelenti, hogy aki egy terméket vagy csomagolást elsőként hoz forgalomba Magyarországon, az fizeti meg a hulladékká válás utáni kezelés költségét. Ehhez regisztráció, nyilvántartás, negyedéves adatszolgáltatás és díjfizetés tartozik. A kötelezettség az egyéni vállalkozótól a multinacionális cégig mindenkire ugyanúgy vonatkozik.
Öt kérdés, amelyből kiderül az érintettség
1. Csomagolja a saját termékét?
Ha kartondobozba, fóliába, papírba vagy bármilyen csomagolóanyagba teszi a terméket, mielőtt eladja, akkor Ön hozza létre a csomagolást – és ezzel EPR-kötelezett lesz. Az sem mentesít, ha a dobozt belföldön, „EPR-díj az eladót terheli” záradékkal vásárolta: a dobozból létrehozott csomagolás már az Öné.
2. Hoz be árut külföldről?
Az importált termék csomagolása – a doboz, a fólia, a raklap – Magyarországon válik hulladékká. Ha Ön hozza be, Ön az első forgalomba hozó. Ez akkor is igaz, ha az árut saját célra, például a működéséhez rendeli külföldről.
3. Forgalmaz EPR-köteles terméket?
Nemcsak a csomagolás számít. EPR-köteles többek között az elektromos és elektronikai berendezés, az elem és akkumulátor, a gumiabroncs, a textil, a fabútor, az irodai és reklámpapír, a sütőolaj és az egyszer használatos műanyag termék. Ha ezek közül bármit Ön hoz be elsőként, vagy Ön gyártja, érintett.
4. Értékesít webshopon keresztül?
A webshopok szinte mindig érintettek, hiszen a kiküldött csomag doboza, töltőanyaga és ragasztószalagja is csomagolás. Ráadásul a 2026-os hatósági ellenőrzési tervben az online kereskedők kiemelt célcsoportként szerepelnek.
5. Ad tovább beszállítói csomagolást?
Ha a beszállítótól kapott dobozban küldi tovább az árut, az használt csomagolásnak minősül. Ilyenkor a díjfizetés alól mentesülhet – de csak akkor, ha a számlazáradékkal igazolni tudja, hogy előtte már megfizették a díjat. A bejelentést ilyenkor is meg kell tenni.
Konkrét kérdése van a saját cégével kapcsolatban? Kérjen EPR-auditot →
Ha legalább egy kérdésre igen a válasz
Akkor a cége nagy valószínűséggel érintett. A tapasztalataink szerint a hazai vállalkozások döntő többsége valamilyen formában az. Kivétel jellemzően csak az, aki kizárólag szolgáltatást nyújt, és semmilyen terméket vagy csomagolást nem hoz forgalomba.
A teendők sorrendje ilyenkor:
- pontos felmérés: milyen termékkörben és milyen szerepben érintett,
- regisztráció az állami rendszerben és a MOHU partnerportálján,
- nyilvántartás felépítése,
- negyedéves adatszolgáltatás és díjfizetés.
A felmérés hat területét korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk: Cégfelmérés: hat terület, amelyet az EPR-rendszer előtt meg kell vizsgálni. Ha pedig a beszállítói dobozokkal dolgozik, érdemes elolvasnia ezt is: Újrahasználható vagy használt egyutas csomagolás?
Mi történik, ha nem foglalkozik vele?
Az EPR-adatok a hulladékadatokkal és a könyveléssel együtt kirajzolják a cég működését, ezért egy ellenőrzésen hamar kiderül, ha valami hiányzik. Hiányos vagy valótlan adatszolgáltatás esetén nemcsak az elmaradt díjat kell megfizetni, hanem bírságot is. Erről bővebben itt olvashat: Hogyan kerülje el a hatósági büntetéseket?
Hogyan tovább?
✔️ Ingyenes önellenőrzés: az EPR Kockázat-térkép 21 kérdése 10 perc alatt megmutatja, hol tart a cége.
✔️ Szakértői felmérés: helyszíni vagy online auditunkon pontosan megállapítjuk az érintettségét – EPR-szolgáltatásaink.
✔️ Saját tempóban: az EPR képzés az érintettség vizsgálatától a bevallásig végigvezeti.
✔️ A polcra: Csermely Ildikó EPR a gyakorlatban című könyve.
A cikk általános szakmai tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi vagy szakmai állásfoglalásnak.
